Üdvözöljük a Koronás Park oldalán!
A középkor rejtelmes világába pillanthatnak be azok, akik ellátogatnak Székesfehérvár történelmi játszóparkjába. A Koronás Park sikerének az a legfőbb titka, hogy a gyermekek egyedi és rendkívül változatos játékokkal, a modern technika vívmányait is alkalmazva ismerhetik meg az egykori koronázó város történelmét, mindennapi életét, próbálhatnak ki elfeledett kézműves technikákat és tapasztalhatják meg, hogyan éltek, mivel játszottak a lovagok korában a gyermekek.
Január 1 - március 31-ig 8-18 óráig, április 1 - szeptember 30-ig 8-20 óráig, október 1- december 31-ig 8-18 óráig várjuk kedves látogatóinkat! A belépés a parkba ingyenes.
SZÉKESFEHÉRVÁR AZ ŐSI KORONÁZÓ VÁROS
Székesfehérvár egyike legősibb magyar városainknak, Géza nagyfejedelem alapította 972-ben a Gaja-patak és a Sárvíz által táplált mocsarakból kiemelkedő négy szigeten. Középkori latin neve Alba Regia volt. Szent István uralkodása alatt vált Fehérvár az ország központjává, királyi székhellyé. Itt építette fel magántemplomát - a későbbi koronázó templomot, királyi bazilikát -, melynek emlékét romjaiban ma a Belváros szívében található Nemzeti Emlékhely őrzi. A hagyomány szerint Szent Istvántól kapta Fehérvár a szabad királyi város címet és az ezzel járó kiváltságokat. Rendelkezései nyomán itt helyezték el a királyi trónt, őrizték a koronázási ékszereket, a kincstárat, majd az ország levéltárát. Itt született fia, a vadászbalesetben tragikusan korán meghalt trónörökös, Imre herceg. A fehérvári királyi bazilikában temették el és avatták szentté államalapító királyunkat és fiát, Imre herceget és ez volt a koronázások, királyi esküvők és temetések helyszíne is az 1500-as évek közepéig. Szent Istvánt követően még nyolc Árpád-házi-, és hét vegyesházi király választotta végső nyughelyéül a Bazilikát, s 36 királyunkat koronázták meg falai között. A szokásjog szerint a királyi hatalom legitimitását három tényező biztosította: a koronázás Székesfehérváron, az esztergomi érsek által, Szent István koronájával történjen. Fehérvár adott helyet az országgyűléseknek is. Évente kétszer itt tartották a királyi törvénykezési napokat és országgyűlést. Az 1222-es országgyűlésen a város határában lévő Csúcsos-hegyen hirdette ki II. András király az Aranybullát, az ország első, 1848-ig érvényben lévő alkotmányát.
A Koronás Park a történelmi Belvárostól mintegy 5 perce, több mint 1,8 hektáros fás ligetes területen helyezkedik el, mely a romantikus Rózsaliget és a Csónakázó tó szomszédságában található. A területen korábban a Vidámpark működött, amely közel negyed évszázada bezárt, épületeit elbontották, eszközeit elszállították. A játszópark mellett található Vidámparki csónakázó és horgász tavat az 1960-as évek elején kezdték kialakítani, de teljesen csak a '70-es évek végére épült ki. A mesterséges tó létrehozásakor kitermelt föld egy részét helyben, a Csónakázó tó szigetének létrehozására hasznosították. A kialakított szigetre ma is hangulatos fahíd vezet. A park és környezete ideális helyszín a kikapcsolódásra, minden korosztály számára tökéletes kiegészítése a történelmi Belváros épített örökségének. Játszófalu A játékterek kialakítása, berendezése a középkori település részeit jelenítik meg, és a középkori életmódhoz kapcsolódó játéklehetőséget kínálnak. A falu a legkisebbeket várja. ,Itt az óvodás korosztály számára nyílik lehetőség, hogy megismerjék a település kialakulásának kezdeti stádiumát, a falut. Mocsár Vizes játszóterület, amely a középkori mocsárvidékre utal. Az egész országot feldúló tatárjárás során, 1242 tavaszán a mocsaraktól övezett falakat a hirtelen olvadás megvédte a betöréstől, ugyanis a tatár lovasok nem tudtak átkelni a megáradt vizeken. A gyermekek a számtalan vizes játszóeszköz használata közben ismerhetik meg Székesfehérvár történelmének ezt a jelentős korszakát. Erdei ügyességi park A középkori ember életében az erdő nem csupán a kikapcsolódás helyszínét jelentette, de utazás és a vadászatok során gyakran végtelen ügyességet igényelt, hogy helyt álljon egy-egy váratlan helyzetben. Ezen a park részen a látogatók különböző ügyességi játékokon tehetik próbára rátermettségüket és fejleszthetik kitartásukat. Vár A mai város elődjét, a várfallal körülvett, gyakran veszélyes támadások hárítására is alkalmas kővárat idézi ez a helyszín. A vár mellett található a „csatamező", amely nagy teret biztosít a játékhoz. Lovagi torna Ezen a területen a lovas párbaj szokását modern játszóeszközök és egyéb ügyességi játékok segítségével eleveníthetik fel a látogatók, valamint hagyományos lovagi tornákra emlékeztető versenyek és programok szervezésére is lehetőséget nyújt a térrész. Koronázó domb A 11. századtól Székesfehérváron 36 magyar királyt koronáztak meg. Ennek helyszíne, a hagyományok szerint a vármegyék és szabad királyi városok földjéből összehordott mesterséges halom volt, amelyre a megkoronázott és a nemzetnek esküt tett magyar király koronázási díszben föllovagolt, és a tetején a 4 égtáj felé napvágást tett Szent István kardjával. Ezt a szokást jelképezi a vár szomszédságában kialakított domb. Labirintus Fűszernövények útvesztője – utalás középkori kolostorkertek fűszertermesztésére, mindez izgalmas labirintus formába öntve. A látogatók itt bepillantást nyerhetnek a középkori szerzetesek fűszernövény termesztésének világába és az izgalmas, labirintus jellegű kertben bolyongva ismerhetik meg a Magyarországon termő legjellegzetesebb fűszernövényeket.Zöldövezet
Történelmi játszópark
Titkok Parkja kalandjáték
Galéria
